=

Itt kereshet szakembereink között.


KÉRDEZZEN TŐLÜNK

A pszichológus válaszol


Szociofóbia és nárcizmus
2018. január 12., Péntek 21:19 - Bács-Kiskun

Kedves Doktornő!Egész életemben éreztem,hogy nem jó velem valami.Mindig szerettem egyedül lenni,gyerekként is és felnőttként is.Sokszor megaláztak,de valahogy nem viselt meg,éltem tovább az életem bár nagyon nehéz volt-legalább is én így éltem meg.Alkoholista apa,érzéketlen anya, aki mivel nem várt gyerek vagyok szerette nekem mondani az amíg az én kenyeremet eszed,nem tudod mit csinálsz,hallgass rám,túl érzékeny vagy,mindent a szívedre veszel csodálatos monológokat,lehetőleg ordítva az arcomba.Problémás vagyok,lázadó,aki nem érti miért nem lehet szeretetben élni és élni hagyni.Sok butaságot,hülyeséget csináltam,csinálok most is és bántottam másokat a viselkedésemmel,a dühkitörésemmel.30 éves koromtól kutatom mi a baj velem.Az elmúlt 1,5 évem abból állt,hogy a rengeteg kudarc után ki merjek menni az utcára vagy a boltba és már az is óriási élmény számomra ha simán megy minden,ha nem idegesítem fel magam valaki miatt és már önuralommal is megy nemcsak a szerencse miatt.Van egy nővérem és a férje ők a tökéletesek minden szempontból.Sokat köszönhetek nekik,de azt vettem észre,hogy gyomorgörccsel és kényszerrel kell velük találkozni.Aztán leesett,hogy a férj 25 éve kritizál,becenevekkel gúnyolódik rajtam,mindenbe beleszól,parancsolgat nekem.Anyu azt mondta mindig is ilyen volt,téma lezárva.A nővérem kipanaszolta nekem hogy bánik vele a férje,el akart válni de annyira szeretik egymást hogy a férj meg akar változni.Meghallgattam a nővéremet,nem osztottam az észt,ő döntsön az ő élete.Amikor én szóvá tettem,hogy a férje túlzásba viszi a dirigálást az életembe,lehet hogy jogos és igaz amit ő lát,mégsem így kéne.Amikor szóvá tettem és mondtam hogy fejezze be a gúnyolódást az állandó kiröhögést a válasz:miért olyan aranyos amit mondok,csak viccel hogy kijöjjek a depresszióból,én vagyok a hibás mert nem lehet hozzám szólni.Akkor most tényleg minden az én hibám?Nem húzhatom meg a határt?Ha más vagyok mint ők,introvertált,ők extrovertáltak,akkor az a megoldás hogy nekik mindent lehet,semmi nem az ő hibájuk.A mi családunkban nem divat a bocsánat szó.Pár hete magamat dicsértem meg anyám előtt azzal,hogy más nem szokott és őt is megdicsérem és sokszor mondom neki,hogy éljen,foglalkozzon magával,ne törődjön mások beleszólásával.Tény hogy ezt a stílust kőkeményen megtanította az élet nekem és jól érzem magam így.Vagy mégis én vagyok a nárcisztikus mert a saját életemet szeretném élni?Köszönöm a választ!

A választ Deák Frida küldte be.
Kattints ide, hogy megtekintsd a szakember adatlapját!

Kedves Enikő! Nem vagyunk egyformák és ez így van rendjén. Ne érezze magát hibásnak, csupán azért, mert különbözik a habitusa, másképp éli meg a mindennapokat, vagy mert nem tud mindig kedves lenni vagy kedvesen mosolyogni. Ez inkább személyiséghez kötött. A családi háttér felvázolása alapján, nem meglepő. Családunkat sajnos nem tudjuk megválasztani, ha úgy érzi, szórakoznak magán, esetleg szándékosan bántják, nem kell keresni a társaságukat, vagy ha mégis szükséges, akkor, az a leghatásosabb, ha igenlően és enyhe humorral megspékelve igazat ad nekik, pl. igen, ilyen vagyok, sajnálom, hogy ez bosszant téged, vagy gúnyolódj csak, nagyon bírom mikor jobb dolgod híján velem foglalkozol, megtisztelsz, ne hagyd abba, stb. Pozitív, vicces reakcióval nagyon gyorsan megszüntethető a bántalmazás és a terror. A szájhősők visszavonulót fújnak, ha elmarad a dűhkitörés meg a zúgolódás, forrongás. Keressen kreatív elfoglaltságot, járjon el táncolni, sportolni, jót tesz a testnek és ami jó a testnek, jó a léleknek is, plusz kiváló levezető hatása van, oldja a stresszt, feszültséget és nem utolsó sorban új barátokra lelhet. Üdvözlettel Deák Frida
kép: Deák Frida
Deák Frida

Kérdezzen tőlünk

KÉRDEZZEN TŐLÜNK