=

Itt kereshet szakembereink között.


KÉRDEZZEN TŐLÜNK

A pszichológus válaszol


Mi történt és történik velem ?
2018. július 12., Csütörtök 14:32 -

Tisztelt Szakértő ! Lassan 6-7 éve annak, hogy egy bizonyos problémával szembesülök, igen hosszú lenne az egész történet, de igyekszem összefoglalni a lényegét.Tanárként dolgozom és a munkahelyemen kezdődött el minden jópár évvel ezelőtt, aminek talán most az utóhatásait érzékelem.Egy nap amint egyik kolleganőm (E) vígasztalta a másikat azt mondta nekem, hogy "ó te biztos jól vagy, neked nem lehet semmi bajod", mire én annyit mondtam, hogy azért nekem is vannak problémáim és elég nehéz perióduson megyek keresztül (és valóban nagyon el voltam akkor keseredve), mire a kolleganőm felajánlotta, hogy megkeres (amúgy pszichológus) és segít nekem, ha már nem érzem jól magam a bőrömben.Beleegyeztem és valóban meg is keresett, beszélgettünk, ő egyre inkább elkezdett értem aggódni és túlságosan is törődni.Persze nekem jól esett ugyanis valóban törődést mutatott irányomba, naponta felhívott, valósággal követett engem.Kevesebbel is beértem volna, de ő továbbra is hívott, elvitt a városba, beültünk néha palacsintázni, elvitt az otthonába míg aztán azt mondta nekem egy nap, hogy ő úgy érzi, hogy nemcsak a kollegám, hanem a barátom is egyben.Gyakran megölelt, elmondta nekem, hogy szeret engem, kis ajándékokat kaptam tőle, szárnyai alá vett a munkahelyünkön is, elmondta, hogy én is majd olyan leszek, mint a családi barátai, akik egyébként egy helyen dolgoznak velünk.Úgy éreztem, hogy van egy igazi barátom, ha lassan is, de megjött az életkedvem, elképzeltem, hogy majd nekem is lesz családom, ezért aztán igen aktívan kerestem egy stabíl párkapcsolatot is, hiszen szerettem volna rendbetenni az életemet.Amint említettem a családi barátai, akik egyben neki is dolgoznak mellékállásként, egy helyen dolgoznak velünk és egy idő után lassan elkezdtek megjegyzéseket tenni nekem, gondolom zavarta, hogy mi jól egyeztünk.Vagy kisajátították maguknak, vagy piszkáltak beszólásokkal, amiből mindig az jött le, hogy ők mennyivel jobbak a barátném szemében, mint én.Ha szülinapot szerveztem akkor megkaptam lekezelően, hogy "a miénk szuper lesz, mert ott lesz a család, de biztos, hogy a tiédnek is örülni fog", ha munka kapcsán valamiben együttműködtünk volna akkor azonnal kitúrtak mellőle, ha ajándékot kaptam azonnal megjegyezték, lehurrogták stb. Közbe E jelezte nekik, hogy szeretné, ha én is a klikk részese lehetnék ... persze erre olyan kritériumokat kaptam, hogy akkor olyan ruhába kell öltözzek, mint ők és mással nem barátkozhatok a munkahelyemen csak velük.Nem értettem egyet vele, mert a saját egyéniségem szerint öltözöm és bárkivel szivesen szóbaállok, amúgy is azt éreztem, hogy úgysem foganának igazán be.Hiszen olyan is volt, hogy bejöttek az órámra a beleegyezésem nélkül és egy általuk eltervezett tevékenységet tartottak meg, ha pedig szóvá tettem meghurcoltattak a vezetőségen, ahol csoportosan megaláztak, éreztetve velem, hogy én egy nagy semmi vagyok.Szóvá tettem ezeket a dolgokat E-nak, mert már nem bírtam és akkor kezdődött el az igazi rémálom.E teljesen megváltozott, eltünt az az ember, akit egykoron ismertem, elkezdett elutasítani, kizárni dolgokból, védte mindig a klikkjét mindegy mit csináltak velem, engem sosem értett meg, mindig nekik adott igazat.Már nem volt az a megértő ember, akit megismertem.Elkezdett megalázni velük együtt.Az az ember, aki azelőtt kereste a társaságomat hírtelen mindenben elutasított, már nem volt rám ideje, nemhogy barátkozni nem akart még együtt dolgozni sem.Eltünt az a pozitív ember, akihez tartottam, elutasította az ajándékomat (holott azelőtt még ő hozott nekem), ha tartottam egy szülinapot felhívta a kapust, a lakatost és olyan embereket, akik engem bántottak majd visszahallottam, hogy mindezt azért tette, hogy engem megalázzon.Egy alkalommal azt mondta nekem, hogy akkor fog velem barátkozni, ha egyenrangú leszek vele, de mondott olyant is, hogy én rideg, sötét ember vagyok, aki senkit nem tud szeretni még magát sem és, hogy én nem kellek senkinek.Mindig azzal zsarolt, hogy aztán ő velem befejezte, pedig én nem akartam semmivel sem többet, mint amennyit akárki más, mert sima munka kapcsán is képes volt engem kiszorítani dolgokból, pedig együttműködést követelt volna meg a helyzet.Valahogy mindig egy olyan helyzetben voltam, hogy ő összefogott egyik családi barátjával vagy éppen a férjével (mert egy idő után azt is belevegyítették) és ketten megaláztak, kigúnyoltak, lenéztek, mindig azt éreztették, hogy nekik mindent szabad, nekem meg semmit, szószerint kinevettek, lenéztek, "mit is akarsz te?" lenéző szavakkal illetett.Azt akkori párom egyszer meg akart várni a munkahelyem előtt, de ő nem engedte, hogy nehogy már odavigyem, de nem értettem miért ne ? Hírtelen nagyon sok kapcsolatom megromlott, csak azt vettem észre, hogy olyan emberek kezdtek gyűlölni, akikkel addig jól voltam, úgy, ahogy a férje is fogalmam sincs miért utál engem.Egyszer azzal is megfenyegetett, hogy aztán, ha ő hagyná akkor az már engem úgy elintézett volna, hogy 2 méterrel a föld alatt lennék (szószerint). Néha elvette munkáimat, projektjeimet, mintha járt volna neki.Ezt a borzalmat 3 éven keresztül művelte / művelték, én pedig azóta sem tudom megérteni, hogy hová lett az a kedves nő aki egykoron barátságról beszélt és mindenben a legjobbat adta és akarta és miért kaptam én ezt ?Megbeszélni nem lehet vele semmit, mert azonnal elkezd engem szídni, mindig hibás vagyok, a klikkje pedig ártatlan és azok aztán nem tettek semmit.De azt is megkaptam tőle, hogy én soha a "büdös életbe" nem fogok haladni semmiben és soha nem leszek részese az ők klikkjüknek.Kérdés akartam-e ? Nem tudom mit akart azzal, hogy mindenkitől eltávolított !? Olyan mélyen megbántott / megbántottak sokszor, hogy napokig rosszul voltam, remegtem, italhoz nyúltam, úgy éreztem, hogy semminek nincs értelme.Mé orvoshoz is kerültem egy alkalommal, dehát sima nyugtatóval letudta és utána még sok rosszat kaptam.Bennem mindig szeretet és hála volt jelen, mert belőlem végül valóban lett egy igazi barát, aki őt sosem bántotta, de én nem tudom miért kaptam ezt az egészet.Persze ők a családi kapcsolataikkal az oldalukon sokkal erősebbek voltak és ma is azok, de egy kívülállónak is épp annyi helye lehetne, mint nekik nem ? Mert a munakhelyemen is éreztetik ! Következményei is lettek ennek az egésznek és főleg ezért is kérdezek Önöktől : mindig elfojtottam magamban a bántásokat, megalázásokat (...), mert nem volt más választásom. Mára már nem bántnak, nem igazán szólnak be csak épp kiközösítnek (igaz én sem keresem a társaságukat), azonban én megváltoztam. Lassan eljutottam oda, hogy mintha félnék az emberektől és nem tudok szeretet érezni. Bezárkóztam, néha napokig nem megyek ki a házból, ha pedig ki kell menjek mégis sokszor vagyok feszült.Pl. történt már olyan, hogy kimentem este barátokkal és mikor a parkon keresztül kellett menjek mintha rosszul lettem volna.Olyan érzésem volt, mintha az ott ülők mind engem néztek volna, elkezdtem szorongani, izzadni, azt éreztem, hogy én egy szerencsétlen vagyok, el akartam onnan tünni, hogy ne is lássanak, de szórakozóhelyen is megtörtént, valósággal szédültem. Többször volt ilyen, ezért aztán inkább mellékutakon járok, hogy ne kellejen emberekkel találkozni, főleg ne legyek tömegbe, mert ott szörnyen érzem magam. Félek kimenni, elutasítom az embereket, ha elhívnak most pl. nyáron valahova biztos nemet mondok. Elzárkóztam a világtól, nem tudok párkapcsolat felé sem nyitni, pedig most van egy pasi, aki tetszik, de egyszerüen mintha lenne bennem egy belső blokk és mindenkinek nemet mondok, vagy épp nem reagálok. Nem tudok utazni sem, pedig hívtak, elkerülök mindenkit amennyire csak lehet, pedig én nem voltam ilyen, barátságos voltam.Állandóan hibát keresek másokban, addig szerettem az embereket, ma már nem.Úgy érzem nem tudok kimászni ebből, de mintha nem is akarnék, mert én úgysem vagyok jó és nem kellek senkinek, semmi vagyok, néha alkoholhoz is nyúlnék, de tudom nem helyes ezért nem teszem meg.És tudom, hogy nincs megoldás, mert a munkámban bármit teszek értéktelen vagyok (mert a hátterük miatt csak az számít, amit ők csinálnak), E-t úgysem kapom már vissza, mert engem sosem fog felvállani míg a klikkje ott van, munkahelyet váltani nincs lehetőségem, úgy érzem szép lassan leépülök, mert ennek nincs megoldása. Nagyon röviden ennyi, Önök szerint mit tehetnék vagy egyáltalán mi volt ez a valami, ami velem történt, mert egy kapcsolatomban sem tapasztaltam ilyent és sehol nem kaptam ennyi megalázást.Köszönöm !


Kérdezzen tőlünk

KÉRDEZZEN TŐLÜNK